A Manchester United, ha nem is simán, de vereséget szenvedett Rotterdamban, Mourinho nyolc helyen változtatott a Manchester City elleni kezdőhöz képest, ráadásul de Gea és Pogba kezdőbe kerülése is némileg indokolatlan volt. De miért is kerül ez most szóba? Mert láthatólag az Európa Liga minden vonzerejét elvesztette és a spanyol, portugál csapatokon kívül már a sorozat kezdete óta nem igazán izgat senkit. Ők azok a gárdák, akik a Bajnokok Ligájában nem tudnak kiteljesülni, így „jó lesz a szamár is” alapon próbálkoznak egy sorral lentebb. A folytatás után a Bajnokok Ligája reformjára teszek kísérletet, ami természetesen csak az én gondolatszüleményem.

europa league champions league football reform

 

Az Európa Liga kezdete óta nyilvánvalóvá volt mindenki számára, hogy ez bizony még a korábbiaknál is kevesebb érdeklődés mellett megrendezett sorozattá válik hamarosan és nem is igazán kellett sokat várni ennek bebizonyosodására. Az elkeseredett portugál és spanyol csapatok elkezdték ellepni a ligát kiemelkedő teljesítményeikkel, az akkor még másodvonalas Atletico Madrid az első négy kiírásból megnyert kettőt, 2011-ben portugál házi finálét rendeztek, de a Benfica 2013-ban és 2014-ben is ott volt a döntőben. Az pedig sokak számára ismeretes, hogy a Sevilla zsinórban háromszor hozta már el az Európa Ligát, és ha ehhez hozzászámoljuk a 2006-ban és 2007-ben elért UEFA Kupa sikert is, akkor már nem is igazán van miről beszélni a teljes képet megvizsgálva. Ezek a gárdák részben dacból, részben kényszerből futnak neki ennek a sorozatnak, hiszen amellett, hogy sikereket érhetnek el, az UEFA elhibázott koefficiens ponttáblázatában is szépen lehet gyűjtögetni az egységeket. Ez pedig olyan csapatok számára, mint az Atletico Madrid, a Villarreal, a Sevilla, a Porto vagy a Benfica, nagyon is jól jön. 2012-ben például az EL győztes Atletico Madrid több pontszámot gyűjtött, mint a BL-t elhódító Chelsea. Az Atletico Madrid kivételével itt nem láthatunk olyan csapatokat, akik esélyesek lennének a BL elhódítására, de sokszor rossz kalapból indulva vagy peches sorsolást kapva, nagyon könnyen a harmadik helyen tudnak zárni a BL-ben. Különösen igaz ez amióta a Bajnokok Ligája első kalapjában nyolc európai bajnok kap helyet, ezzel a második kalapba lökve olyan együtteseket, mint a korábban első kalapos Arsenal, Real Madrid, Manchester United vagy Chelsea.

europa league champions league football reform

Az EB reformja már megtörtént, a VB létszámának növelésére sem kell már sokat várni, itt az idő lépni a Bajnokok Ligájában is, különösen azért, mert a csoportkör olyan érdektelenné válik, hogy azt szinte fáj nézni. A héten a Dortmund 6 gólt lőtt, a Bayern München 5 találatot ért el, a Barcelona egy hetessel kivégezte a Celtic csapatát, a Lyon félgőzzel rúgott hármat a Zagregnek és a Leicester City könyörtelenül kifújta a Brugge orrát három dugóval. Az én rendszeremben sem lenne elkerülhető 1-2 ilyen találkozó, azonban az egyáltalán nem pálya, hogy a selejtezőkből ilyen vagy olyan formában beimádkozott csapatokat most hat mérkőzésen alaposan elveri valaki. A bajnokok ágáról bekerült csapatok 90% az utolsó helyen végez a csoportjában. Az 1-21, 1-14, 4-22, 4-17, 2-24 (mind valós gólarány) féle gólkülönbségeknek és a pofozógép státusznak semmi értelme nincs a Bajnokok Ligájában sem. Különösen akkor, amikor olyan csapatok vannak jelen az Európa Ligában, mint a Manchester United, a Zenit, a Roma, az Athletic Bilbao, a Doneck, a Schalke, a Villarreal vagy, a Fiorentina, a Feyenoord vagy az Inter. Ezeket a gárdákat hatalmas hiba kilökni a rendszerből 1-1 évre vagy akár hosszabban is. A nyáron megerősödött gárdák könnyen harcban tudnának lenni akár a Bajnokok Ligájában komolyabb frontokon is, de semmiképpen nem kapnának mérkőzésenként öt gólt, ráadásul több ütős meccs jöhetne össze. Az pedig, hogy a selejtezőben kell Roma-Porto meccset néznünk, nincs rendben annak fényében, hogy a BL csoportkörben a Brugge-Kobenhavn összecsapást kell élveznünk. A nagyobb gárdák a pénzes motiváció hiányában pedig végleg teljesen érdektelenek komolyan nekifutni az EL sorozatnak, hiszen még a végső győzelemért is csak alamizsna jut és ne felejtsük el, hogy ehhez kettővel több meccset kell lejátszani, mint a Bajnokok Ligája sorozatban. A képen látható számok zongorázzák a különbséget. Az pedig valóban csak 1-2 gárda számára valós cél, hogy az EL sikerrel a Bajnokok Ligájába ejtőernyőzzenek, ezt használta ki például a Sevilla is.

europa league champions league football reform

A javaslat tehát az Európa Liga eltörlése, porral behintése és végleges elfelejtése. Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb klubok már így is jelentősen lázonganak a jelenlegi Bajnokok Ligája rendszer ellen és csak idő kérdése lehet valamilyen változtatás meglépése. Az új szlovén UEFA elnök inkább régimódi és szívesen megtartaná a korábban, kisebb csapatok számára is kiharcolt vívmányokat, ezt azonban ennél sokkal egyszerűbben is megtehetné. Az egyetlen sorozatként fennmaradó Bajnokok Ligája 64 csapattal indulna és a tenisz Grand Slam tornáihoz hasonlóan haladna lefelé, természetesen oda és visszavágós alapon egészen a döntőig. A sorozatban kiemeléses alapon indulnának a csapatok, minden kört követően lehetne sorsolni. Természetesen a kiemeltek az egyik oldalon, míg az éppen aktuálisan nem kiemeltek a másik oldalon foglalhatnának helyet. A jelenleg fennálló koefficiens rendszer megváltoztatásának is persze ideje és helye lenne, de ez egy hosszadalmas téma és talán majd máskor írok róla. Az ötletben nyíltan nem tagadom, hogy nagyjából 24 helyet a négy kiemelt bajnokság kaphatna meg, de ez még mindig jóval kevesebb, mint a 16/32, amit bevezetni kíván a mostani rendszer. Továbbá az első négy bejutón túl a kiemelt bajnokságok 5. és 6. helyezettjei selejtezős formában kellene, hogy megharcoljanak a bejutásért. Tehát a teljes selejtezőkkel együtt itt is körülbelül 150 csapat próbálkozhatna a 64-es főtáblára kerülésért harcba szállni. A 64 csapatból, ha mind a nyolc kiemelt bajnokság gárdája bejutna a sorozatba, akkor is mindössze 36 csapatról beszélhetnénk. A tisztázás kedvéért 6-6 angol, spanyol, német, olasz, 3-3 francia, orosz, holland, portugál. Hogy mindezt a négy kisebb kiemelt bajnokság is elfogadja, ők mind a három gárdával automatikus helyet kapnának a főtáblán. Ismertetésként, a jelenlegi BL sorozatban a nyolc nagy liga a 71%-át teszi ki a főtáblásainak (23/32), ebben az esetben ez mindössze 56% (36/64) lenne. Persze reális lehetne, hogy az első körben kihullanak a kisebb bajnokságok csapatai, de az azonos nemzetbeliek itt is csak a 16 között kerülhetnének össze, ahogy az egyébként az EL küzdelmeiben is van. Véleményem szerint a sorozat presztízse ezzel jelentősen megnövekedhetne, a kedd-szerda-csütörtök ritmus megmaradhatna, az EL pénzdíjazásait pedig hozzá lehet csapni a BL pénzeihez. Ez természetesen segítene az elmúlt években leginkább az EL-ben senyvedő csapatoknak is. Plusz nézők, esetlegesen a BL hatására érkező új szponzorok és a jóval több befolyó pénz sok csapatot hozhatna egy szinttel feljebb.

europa league champions league football reform

Az élet néha kikényszeríti a változást, ráadásul a nyár végén lejátszott Európai Szuperkupának sincs már semmilyen létjogosultsága. Angliában a brutális pénzes díjak miatt már senkit nem érdekel a második számú kupasorozat, a spanyolok és a portugálok pedig éppen ezért sajátítják ki azt, mert a némi pénz mellé siker is jár, amit otthon nem kapnak meg. Az is tisztán látható, hogy az olasz és német egységek is inkább arra mennek rá, hogy a Bajnokok Ligája pozíciót érő helyezéseket elérjék hazáik bajnokságában, mintsem, hogy az Európa Ligában mutassanak fel valamit. Ennek ellenére azért olasz csapat például mindig akad a végelszámolásnál. A most elképzelt módosítások nem fogják megoldani az EL érdektelenségének kérdését és a nagyobb csapatokat sem hallgattatják majd el, így szerintem csak idő kérdése a második számú sorozat eltörlése és a Bajnokok Ligája tényleges megreformálása.