A szezon előtt jobb, ha még egyszer tisztázzuk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznünk a 2017-18-as szezonban, így az alábbiakban megvizsgálom a Manchester United szurkolóinak átlagos lélektanát és igyekszem több türelemre sarkalni a „hangulatban” lévő rajongókat.

 

Először is érdemes leszögezni, ez a szezon sem lesz dicsőséges hadjárat, lesznek nehézségek és problémák, ennek elviseléséhez próbálok meg egy objektív képet adni, ami alapján talán könnyebb lesz megítélni dolgokat, még a legelviselhetetlenebb hazai 1-1 és a legdurvább „minden szarozás” közepette is.

Mourinho:

Igen, Mourinho szenved. Szenved, mert szíve szerint orrvérzésig nyomná a 4231-et egy Matic-Kanté középpályával, de itt van Pogba, ráadásul Herrera és a Manchester United öröksége is nehézkedik a portugálra. Matic bezsákolásával azonban láthatóan megnyílt az esély a klasszikus 433 játszatása előtt, amit olykor a 3511-es körrel próbál majd meg kiegészíteni José. Alighanem mindenki pontosan tudja, hogy mit várhat egy Mourinho-féle csapattól és ez által azt is pontosan tudhatja, hogy ez nem egy űrfoci és barcajax csoda keveréke lesz, hanem a legjobb esetben is egy gyilkos kontracsapat, amely egy 35%-os labdabirtoklással is megkeseríti az ellenfél életét. Ebben a Martial, Rashford, Mkhitaryan hármasnak lesz nagy szerepe, ahogyan remélhetőleg Pogba és Herrera is kicsit jobban kiteljesedhet, de azt sem bánjuk, ha Matic lába sül majd el párszor. Mourinho valószínűleg (nyilván nem!) nem lesz a következő Alex Ferguson, de abban biztos vagyok, hogy amikor távozik majd, egy frankó magot hagy maga után és ez még akkor is igaz lesz, ha jövőre történetesen megbukik. Ugyanakkor általánosságban el lehet utasítani a Mourinho-United házasságot, de teljesen fölösleges, ettől ugyanis nem lesz jobb senkinek.

Játékosok:

100 millió! Igen, Pogba elég sokba fájt. Jobb teljesítmény kellene tőle? Mindenképpen, de van még vagy tíz éve van lenyűgözni minket és idén lazán kiszórhat vagy 15 gólpasszt a bajnokságban. Adjunk időt neki!

Fellaini egy vicc? Van, aki szerint csodafegyver. Mourinho képes vele hirtelen teljesen megváltoztatni a United játékstílusát. Nyilván, hosszabb távon nem lenne érdemes vele számolni, de abban joggal bízhatunk, hogy a Premier League mérkőzéseken egy offenzívebb és kreatívabb brigáddal számol majd José, ugyanakkor Fellaini néhány rangadón vagy orkokkal teli összecsapáson megérkezhet. Ha most eladnánk, például azonnal vehetnénk egy középpályást a helyére. Az, hogy a belga képességei korlátoltak, arról pedig már végképp nem ő tehet.

90 millió! Lukaku lőtt látványos és szemfüles gólokat is már a felkészülés során, és most a Madrid ellen is betalált. Közelről rúgta be? Elkúrta előtte a helyzetét? De szerzett egy gólt, ott volt, jó helyen és mindezt annak ellenére, hogy önhibáján kívül játszott elszigetelten a teljes mérkőzés során. Lukaku könyörtelen befejező kell, hogy legyen a kisebb és középcsapatok ellen, remélhetőleg a nagyobbakkal szemben is képes lesz fontosabb pillanatokban villantani.

Kit kell még szidni? Darmian nem tud beadni, Lindelöf egy lúzer, Carrick csak hátrafelé passzol, és hol lenne a lista vége? Minden szurkolónak megvan a saját kedvence és a saját örökké szidott játékosa is. Legalább néha bízzunk egy kicsit a saját játékosainkban, és ha mégis bírálnánk őket, akkor legalább indokoljuk meg, hogy miért!

Átigazolások:

Sokért igazolunk? 2014 nyarán, a gyászos Moyes szezon után bloggerek, vloggerek könyörögtek térden állva, hogy költsünk, költsünk és költsünk már. Igen, azóta a Manchester United szórja a pénzt, irreális árakat fizetve olykor játékosokért. Ugyanakkor megnézném az arcokat, ha nem így tennénk. Illetve megnézném (vagyis dehogy nézném!) a csapatot Pogba, Herrera, Bailly vagy éppen Mkhitaryan nélkül. Persze lehetne jobban csinálni és sajnos némi felhajtóerőt is jelentünk a PL-ben emelkedő költések megjelenésében, de lássuk be, új csapatot kellett építenünk és persze az edzőcserék sem tettek jót az együttesnek. Az elmúlt években egy kezdőcsapatnyi játékost igazoltunk, a teljes kezdőből általában hét-nyolc ember nincs itt régebben három évnél. Amit magam is hiányolok, - de látok benne előrelépést – az a fiatalok beépítése a csapatba. Fontos lenne, hogy hosszabb távon az akadémiáról is jöjjenek ki játékosok, akik aztán a csapat életének részét képezik. Éppen ezért is lenne jó egy struktúra, amiben a játékot képzeljük el. Lásd: Barcelona.

A Premier League küzdelmeiben ugyanakkor elvárható, hogy egy ilyen játékoskerettel már induljunk el egy olyan úton, amely alsó hangon a bajnoki címért való harcra predesztinál minket, ugyanakkor Európában (Joséval a padon, vagy nélküle) alighanem 3-5 évre vagyunk az áhított tartós jó szerepléstől.

Összességében, adjunk egy kis türelmet a kedvenceinknek! Ha lehet, akkor kritizáljunk reálisan és mondjuk el, hogy miért szar minden!

Glory-Glory ManUnited!