A mai napon újra berobban a Premier League a futball világába és a nyáron látott változások olyan folyamatokat indítanak el, ami az angol bajnokságot nagyon rövid idő alatt, végleg a világ legtetejére fogja emelni. Hogy miért, azt a továbbiakban meg is indoklom.
Azt már régen tudtuk, hogy Conte a Chelsea csapatát fogja vezetni, Guardiola pedig a Manchester City együtteséhez hozza el a tiki-taka rejtelmeit az idei szezonban. José Mourinho kinevezése azonban csak júniusban esett meg, ám a médiagépezet már 2015 tele és van Gaal balfácánkodása óta erről cikkezett. Koeman csapatot váltott és a még tehetősebb Everton padját foglalta el, visszatért David Moyes, akinek már egyébként is évtizedes edzői tapasztalata van a PL-ben. Bár Steve Bruce lemondott és Sam Allardyce is az angol válogatott padjára cserélte a Sunderland menedzseri székét, nem szabad elfelejtenünk, hogy ott van a még mindig legendás Tony Pulis. Mellettük pedig továbbra is bevetésre készen áll a bajnokcsapat mestere Ranieri, az Arsenalnál már 20 éve ténykedő Wenger és az első teljes szezonját kezdő Klopp Liverpoolban, na meg Pochettino a Spurs csapatánál.
Az átigazolási piacon olyan bombák robbannak, amiknek hála már idén is 800 millió font felé kúszott a megvásárolt játékosok ára, könnyen megdőlhet a tavalyi rekord. Ráadásul olyan futballisták érkeztek a ligába, mint a visszatérő Paul Pogba, a német foci egyik legnagyobb tehetsége Leroy Sané, a svájci játékmester Granit Xhaka vagy a Bundesliga tavalyi legjobbja, Henrikh Mkhitaryan és Ibrahimovic sem akart PL tapasztalat nélkül visszavonulni. Az árakat azonban sokszor nem a sztárok, hanem mezeinek titulált focisták dobják meg. A Premier League küzdelmeiben maradásért semmi sem drága. Így az alig 10 000 fős stadionnal rendelkező Bournemouth 15 millió fontot sem sajnált Ibe megvásárlásáért, Musa 15-18 millió font körüli összegért érkezett a bajnok Leicester City csapatához, de a jövő egyik nagy dán tehetsége a Bayern München csapatából váltott és ment Southampton városába. Höjbjerg teljesítményére különösen kell figyelni a megint újjáalakuló Szenteknél. Nehezen magyarázható a Liverpool 35 millió fontja Mané játékjogáért, de a Chelsea is 32 millió font körül fizetett a belga tehetség, Batshuayi aranylábaiért.
Na, de mitől lehetséges, hogy ilyen pénzek röpködjenek? Egyszerűen csak tévés vagy közvetítési díjnak hívhatjuk az okokat. A 2016-17-es szezontól ugyanis három évre 2140 (!) milliárd forintnyi összegnek megfelelő fontért értékesítette a közvetítéssel kapcsolatos jogokat a Sky Sports és a BT Sport részére és ebben még nincsenek benne a brit földön kívüli díjak. Ez pedig 70%-os növekedés a korábbi három esztendő adataihoz képest. Ennek megfelelő érdemes azonnal összevetni más ligák számaival is és akkor nem nagyon kell már magyarázkodni tovább.
A 2013-14-es évben, a PL-ből tökutolsóként búcsúzó Cardiff City több pénzt tehetett zsebre, mint a Bayern München, a Dortmund, As Roma, a Valencia, a Napoli vagy a PSG. Ami pedig még tovább brutalizálja a helyzetet, hogy ezek a különbségek bizony nagyon nagyok. A Cardiff 74,5 milliója duplája a Bayern München „tévés” pénzének és nincs távol a totális dominanciát mutató Juventus csapatától sem, akik egy évvel később BL finálét is játszottak. Azt hiszem, ezt követően nem igazán kell magyarázni, hogy miért megy élet-halál harc Anglia legfelsőbb osztályában. A Deloitte minden évben elkészíti a futballpiaci értékeket és rangsorolja a legértékesebbnek tartott 20 klubot. Aligha kell magyarázkodni, amikor azt látjuk, hogy a klubok fele Angliából kerül ki és a különböző kupasorozatokban elért kiemelkedő szereplések sem hoznak annyit, mint a Premier League-ben való szereplés. Nem véletlen, hogy az Európa Liga küzdelmei már egyáltalán nem jelentenek presztízst az angol klubok számára. Az elmúlt öt esztendőben mindössze négy csapat jutott el a legjobb nyolcig (ergo 40 helyből ennyire futotta), abból egy gárda játszott döntőt (Liverpool) és egy nyerte meg a második számú kupasorozatot (Chelsea).
A Premier League már tavaly őrültek házává változott, most azonban már szinte lehetetlen megtippelni, hogy végül ki lesz a bajnok, aki pedig a legjobb négyet is telibe trafálja, az lassan az ötös lottót is elkezdheti játszani. Az elmúlt évek BL szezonjait megnézve, pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy jóval könnyebb megnyerni Európa legrangosabb kupáját, mint a Premier League trófeát. Angliában már egyáltalán nem jelenthető ki, hogy vannak biztos vagy lefutott mérkőzések, a Premier League óriásait pedig a BL-ben könnyedén kiejtik a jóval kisebb megterheléssel ellátott spanyol gigászok vagy a Bayern München. Angliában ugyanis az FA Kupa mellett, ott van még a Ligakupa is és ne feledjük, hogy a labda még karácsonykor is pörög a ködös Albionban. Egy-egy szezonban persze nagyjából megegyező mennyiségű mérkőzést játszanak a legnagyobbak, de közel sem mindegy, hogy ezekből mennyi vajas kenyér mérkőzés jut. Nem igazán kell emlékeztetni senkit a Real Madrid vagy a Barcelona 10-2, 5-0, 6-1 és ehhez hasonló eredményeire vagy arra, hogy a Bayern München zsinórban negyedjére is kényelmesen lett bajnok.
Az angol bajnokságban tehát aligha fog valaki dominálni az elkövetkezendő esztendőkben, sőt, olyan játékosokat láthatunk majd a brit zöld gyepeken szerepelni, akiket most még csak nem is igazán gondolnánk (felkészül: Aubameyang, Griezmann Varane, Alaba) a helyzet pedig hasonló a menedzseri pozíciók kapcsán is (itt felkészül: Blanc, Simeone, Allegri, Löw, Tuchel). Ez pedig újabb igényt adhat a hőn áhított Szuperliga bevezetéséhez, ugyanis a Bajnokok Ligájában könnyen megtörténhet, hogy a Barcelona-Real Madrid-Bayern München hármas továbbra is vezető szerepet tölt be és kisajátítja a ligát. Az elmúlt nyolc esztendőből nem volt olyan év (!), amikor ennek a hármasnak legalább az egyik tagja ne lett volna ott a fináléban. A Real Madrid kétszer, a Bayern München és a Barcelona három-három alkalommal szerepeltek a fináléban és ez a három együttes, hat győzelmet is magáénak tudhat és csak a Mourinho-féle Internazionale és a nem kevés szerencsét magáénak tudó Chelsea tudott felülni a BL trónra.
Most azonban kezdődik egy újabb ütősebb szezon, mindjárt olyan rangadókkal, mint az Arsenal-Liverpool, a Chelsea-West Ham United vagy az Everton-Tottenham Hotspur. A mérkőzések itthon a Spíler TV adóján futnak, ami sajnos igen korlátozott számban érhető el jelenleg Magyarországon.
